Nem fizették ki a bitcoin váltságdíjat, a zsarolók 5,7 terabájt adatot szivárogtattak ki

Nem fizették ki a bitcoin váltságdíjat, a zsarolók 5,7 terabájt adatot szivárogtattak ki
View on original source
Category: Politics
Share
Archive
Like
Van, amikor egy városnak azt kell eldöntenie, megéri-e fizetni a zsarolóknak. Berlin állami kormánya azt a választ adta, hogy nem. A Rhysida nevű zsarolóvírus-csoport 30 bitcoinnyi váltságdíjat követelt a várostól, Berlin pedig hagyta lejárni a határidőt, mondván, hogy ők nem akarnak fizetni. Maradj naprakész a kriptovaluta világában – kövess minket az X-en a legfrissebb hírek, betekintések és trendekért!🚀 A csoport erre kiszivárogtatta az ellopott adatokat, és 5,7 terabájtnyi anyagot tett közzé a dark weben. A hallgatás ára? A 30 bitcoin elsőre nem hagzik túl soknak, de nem is akármekkora összeg. A jelenlegi árfolyamon nagyjából 2,4 millió dollárt jelent, és Berlin szenátusi kancelláriája is körülbelül kétmillió euróra becsülte a követelést. A város digitális vezetője, Florian Hauer egyértelműen kizárta a fizetést, és úgy fogalmazott, hogy Berlin nem enged a zsarolásnak, a dolgozók és a lakosok biztonsága az első, ezért inkább hagyták, hogy a dolgozók és a lakosok ellopott adata a dark weben landoljon. A váltságdíj határideje szeptember 4-én, pénteken járt le, a Rhysida pedig még aznap délután nyilvánosságra hozta az adatokat, mivel a 30 bitcoin nem érkezett meg hozzájuk. A döntés mögött az az elv áll, hogy a fizetés nem garancia, mert a zsarolók gyakran akkor is kiszivárogtatják az adatokat, ha megkapták a pénzt, sőt a kifizetés csak arra ösztönzi őket, hogy újabb célpontokat támadjanak meg. Ebben az álláspontban is lehet igazság, ezt el kell ismernünk. Nem fizetnek a zsarolóknak Berlin választása ráadásul egy szélesebb trendbe illik. A blokkláncon követhető zsarolóvírus-kifizetések nagyjából 8 százalékkal csökkentek 2025-ben, miközben a bejelentett támadások száma 50 százalékkal nőtt. Vagyis egyre több áldozat dönt úgy, hogy nem fizet, még akkor is, ha ez a következményeket is magával hozza, és így a támadók is egyre többször találkoznak azzal, hogy a pénzük nem érkezik meg. A támadás Berlin ellen augusztus 14-én derült ki. A város két szenátusi osztályt vágott le a hálózatáról, az egyik a városfejlesztésért és lakhatásért, a másik a mobilitásért, közlekedésért és környezetért felelt. A lakhatási támogatások és a családtámogatási kifizetések leálltak, amíg az osztályok augusztus 23-án vissza nem tértek a hálózatra. Közeleg a választás A mostani adatszivárgás már a lakosokat fenyegeti. A hatóságok figyelmeztettek, hogy az emberek személyes adatai is lehetnek a kiszivárgott anyagban, ezért egy központi krízisegység vizsgálja a Rhysida által publikált fájlokat, a szakértők pedig éjjel-nappal dolgoznak rajtuk, mert hát ugye első a lakosság biztonsága, Hauer is ezt mondta. A nyomozást az állami bűnügyi rendőrség és a szövetségi kiberbiztonsági hivatal vezeti, a lakosokat pedig arra kérik, jelentsék, ha adatlopás vagy személyazonosság-lopás áldozataivá válnak. A helyzetnek van egy politikailag is kényes rétege, mert a berlini állami parlament új tagjait szeptember 20-án választják meg, mindössze két héttel a váltságdíj lejárta után, és hát nem biztos, hogy az ellopott adatok tulajdonosai most a szívükbe zárták a jelenlegi vezetőiket. A kiszivárgott adatok és a támadás kezelése így a választási kampányban is téma lehet, és bár Berlin egyelőre nem adott becslést a kár nagyságáról, és az adatok felülvizsgálata is folyamatban van, az eset elég fajsúlyos ahhoz, hogy ne lehessen csak úgy a szőnyeg alá söpörni. A döntés viszont világos. A város nem fizetett, és most azzal a feladattal néz szembe, hogy megvédje a lakosait egy olyan támadás következményeitől, amelyet a pénz nem biztos, hogy meg tudott volna állítani. És persze a ténnyel, hogy mindenki tisztában van vele, hogy meg sem próbálták megállítani. Olvastad már? A lengyel kriptotörvény ismét elbukott az elnöki vétón Szerző: Farkas Bence Makrogazdasági és piaci elemző, a Kriptoworld.hu külsős szerzője Fókuszom az, hogyan csapódnak le a kamatdöntések, az infláció, az energiaárak és a geopolitika a hétköznapi pénzügyi döntésekben – és végül a kriptopiacon. Nem 'árjóslásban' utazom, hanem a háttérfolyamatokban: mit üzennek a hozamok, a dollár, a likviditás és a kockázatvállalási kedv. A célom, hogy a gyors hírek mögött látható legyen a logika: mi változott, mi miért fontos, és mire érdemes figyelni. 📅 Megjelenés: 2026. szeptember 8. • 🕓 Utolsó frissítés: 2026. szeptember 8. Tájékoztatás: A kriptoworld.hu oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások, cikkek nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon befektetési tanácsadóval! A cikkekben megjelenő esetleges hibákért téves információkból eredendő anyagi károkért a kriptoworld.hu felelősséget nem vállal.

(0)Comments

 

A note on cookies

Newshunt uses essential cookies to keep you signed in and to remember your language and country, so the site works the way you expect. With your permission, we'd also like to use analytics cookies to understand how people use Newshunt and improve it over time.

Accepting only affects analytics. To learn more, view our Privacy Policy or Terms & Conditions.