Magyar tudás és az AI találkozik az afrikai óriásprojektben, így épül a Duna Group 184 kilométeres útja

Több mint 180 kilométernyi út épül a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia között, miközben a Duna Group Budapestről, digitális eszközökkel követi és irányítja a több ezer kilométerre zajló beruházást. A GED Africa projekt nemcsak mérete miatt különleges: a kivitelezésben a BIM és a mesterséges intelligencia is kulcsszerepet kap, miközben a finanszírozás körül az elmúlt időszakban komoly változások történtek. Az AI Summit Budapest egyik kerekasztal-beszélgetésén arról is szó esett, miért lehet Afrika a magyar mérnöki tudás következő nagy terepe, és hogyan lehet egy ekkora beruházást a világ másik feléről is kézben tartani. A mesterséges intelligencia ma már nemcsak a számítógépek előtt ülő fejlesztők vagy a kreatív szakmák eszköze. Egyre nagyobb szerepet kap olyan területeken is, ahol elsőre talán kevésbé várnánk: például egy több száz kilométeres afrikai útépítési projekt irányításában. Az AI Summit Budapest egyik kerekasztal-beszélgetésén a Duna Group szakemberei arról beszéltek, hogyan lehet magyarországi mérnöki tudással, digitális modellezéssel és mesterséges intelligenciával egy olyan beruházást menedzselni, amely több ezer kilométerre zajlik Budapesttől. A Building Horizons – A Duna Group afrikai dimenziója című paneljében Sarkadi-Illyés Csaba, az Economx újságírója beszélgetett Jászberényi Tamással, a Duna Aszfalt Zrt. igazgatósági tagjával és a GED Africa Executive Director & Co-CEO-jával, Kerékgyártó Attilával, a Duna Aszfalt Zrt. igazgatóságának elnökével, valamint Vass Imrével, a vállalat BIM termelési vezetőjével. A téma középpontjában egy egészen rendkívüli útépítési projekt állt: a Kongói Demokratikus Köztársaság déli részét Zambiával összekötő, 184 kilométeres közlekedési folyosó, amelynek megvalósításában a magyar vállalatcsoport kulcsszerepet vállal. Közel kétszáz kilométeres út Afrikában, ami országokat köt össze A tervek szerint a GED Africa Route a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Kasomenót köti össze a zambiai Mwendával. A projekt része egy 184 kilométeres út, egy 345 méter hosszú határhíd, egy úgynevezett egymegállásos határállomás, valamint az útdíjrendszer és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése is. A beruházás jelentőségét jól mutatja, hogy az új útvonal a kereskedelmi fuvarozók számára mintegy 500 kilométerrel rövidítheti meg a Haut-Katanga bányavidéke és a tanzániai Dar es Salaam kikötője közötti oda-vissza utat. A projekt egy 25 éves, PPP-konstrukcióban megvalósuló koncesszió. Az első három év a kivitelezésről szól, ezt pedig 22 évnyi üzemeltetés és fenntartás követi. Jászberényi Tamás a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy a Duna Group afrikai története nagyjából egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor megszületett az elképzelés, hogy a magyar és európai mérnöki tudásnak helye lehet a kontinensen. 'Van olyan tudás, know-how és olyan eljárás, amit mi itt már ismerünk, ott pedig egyáltalán nem evidencia' – fogalmazott. A motiváció ugyanakkor nemcsak üzleti volt. A beszélgetés során többször is előkerült, hogy a vállalat azért is vállalta a hatalmas kihívást, mert ha nem ők építik meg ezt az infrastruktúrát, előbb-utóbb valaki más fogja. Egy 184 kilométeres, összefüggő út megépítése önmagában is komoly mérnöki feladat. A projekt mérete azonban olyan kihívásokat hozott, amelyekkel a hagyományos digitális eszközök sem feltétlenül tudtak azonnal megbirkózni. Vass Imre szerint már az adatkezelés is külön problémát jelentett. Egy ekkora útszakasz felmérései, modelljei és műszaki adatai ugyanis olyan hatalmas adatállományt jelentenek, hogy már csak az heteket vett igénybe, hogy megtalálják azt a szoftveres megoldást, amely képes az egészet egyben kezelni. Itt került igazán előtérbe a BIM, vagyis a Building Information Modeling. A BIM azonban – ahogy Vass Imre hangsúlyozta – nem egyszerűen egy háromdimenziós modell. A 3D modellhez kapcsolunk különféle információkat: összekapcsoljuk a felmért valóságot, a terveket, a költségeket, az ütemezést és minden olyan adatot, amely a kivitelezéshez és a döntéshozatalhoz szükséges – magyarázta. Egyszerűbben fogalmazva: a BIM a projekt közös nyelve és egyben annak digitális gerince is. A rendszer ráadásul nemcsak a kivitelezés során használható, hanem a projekt teljes életciklusát végigkísérheti, az építkezéstől egészen az üzemeltetésig. A digitális tér rövidíti le a többezer kilométeres távolságot A Duna Group egyik legfontosabb célja az volt, hogy a projekt irányítása ne váljon a földrajzi távolság foglyává. Ehhez azonban a nagyjából hétezer kilométerre zajló kivitelezést digitális rendszerekkel követhetővé, mérhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni. Éppen ezért a helyszínen dolgozó kollégák, a budapesti szakértői csapat és a különböző országokból érkező partnerek ugyanannak az információs rendszernek a segítségével dolgoznak. A projekt mögött ráadásul valóban nemzetközi csapat áll: a projektirodában több mint száz szakember dolgozik, több tucat országból és három kontinensről. Ez pedig nemcsak a távolság, hanem a kulturális különbségek miatt is komoly szervezési feladat elé állította a magyar vállalatot. A megoldás azonban nem pusztán technológiai kérdés. Vass Imre szerint a digitalizáció és a BIM valójában elsősorban projektirányítási kérdés, hiszen nem az a fontos, hogy mennyi adat áll rendelkezésre, hanem az, hogy abból milyen gyorsan és milyen minőségű döntések születnek. A mérnök döntsön, az pedig AI dolgozza fel az adatokat És itt lép be a képbe a mesterséges intelligencia, ugyanis már egy 20 kilométeres útfelújítás során is hatalmas mennyiségű információ keletkezik. Egy 184 kilométeres projektnél ez pedig már egészen más léptéket jelent. A cél éppen ezért az, hogy a mérnökök idejét ne az adatok folyamatos osztályozása és feldolgozása vigye el. A mérnök maradjon meg a döntésnél, az AI pedig segítsen automatizálni azokat a folyamatokat, amelyek automatizálhatók – hangzott el a beszélgetésen. A mesterséges intelligencia így nem a mérnököt helyettesíti, hanem azokat az ismétlődő, nagy mennyiségű adat feldolgozásával járó feladatokat veszi át, amelyek korábban rengeteg munkaórát emésztettek fel. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a Budapesten és Afrikában dolgozó csapatok hasonló szemlélettel és módszerekkel dolgozzanak. A magyarországi projektek során megszerzett tudást ezért képzésekkel, közös munkával és folyamatos tudásátadással viszik tovább az afrikai beruházásba. Ebben a projektben így a digitalizáció már tényleg nemcsak egy választható extra, hanem a megvalósítás egyik alapfeltétele. De miért pont Afrika? A sokak által érthetően feltett kérdés természetesen ezúttal is a beszélgetés egyik központi témája volt. Hiszen mégis miért vállal egy magyar, európai hátterű cég ekkora beruházást egy olyan térségben, ahol korábban nem rendelkezett évtizedes jelenléttel? Jászberényi Tamás szerint Afrika hatalmas gazdasági és népességi potenciált jelent, és a kontinens infrastruktúrájának fejlesztésében komoly lehetőségek vannak. A Duna Group célja ráadásul nem az, hogy egyszerűen megépítsen egy utat és továbbálljon. A projekt része a helyi közösségek támogatása, valamint a tudásátadás is. A magyar szakemberek ugyanis olyan digitális és mérnöki módszereket visznek a térségbe, amelyek a projekt után is hasznosíthatók lehetnek. Jászberényi szerint a mostani beruházás egyfajta pilotprojekt is lehet, és ha sikeresen lezárul, az újabb lehetőségeket nyithat meg a térségben. A megvalósulás pedig egyre közelebb van,, hiszen mint az kiderült, a projekt teljes készültsége már megközelítette a 40 százalékot. A cél ezért az, hogy nagyjából másfél éven belül láthatóvá váljon annak a közel tízéves előkészítő és fejlesztési munkának az eredménye, amely a beruházás mögött áll. A projekt finanszírozása ugyanakkor az elmúlt időszakban komoly figyelmet kapott. A Szíjj Lászlóhoz köthető cég, a Duna Aszfalt Zrt. a közelmúltban ugyanis kezdeményezte a GED Africa beruházáshoz kapcsolódó kötvények önkéntes visszaváltását az EXIM Banknál és az MFB-nél a kormányváltást követően. A vállalat álláspontja szerint ezzel ugyanis megszűnhet a magyar államhoz kapcsolódó kezességi kockázat, miközben a projekt finanszírozása továbbra is biztosított. A cégcsoport szerint a beruházás megvalósítása nincs veszélyben, és a szükséges erőforrásokat továbbra is biztosítják a folytatáshoz, önerőből. A kontinens sokat tanított a magyar mérnököknek A beszélgetés végén talán az egyik legérdekesebb kérdés az volt, hogy miközben a magyar szakemberek tudást és technológiát visznek Afrikába, vajon mit hoznak haza onnan. A válasz részben a technológiához való hozzáállásban rejlik. Jászberényi Tamás arról beszélt, hogy lenyűgöző látni, milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni az új technológiákhoz azok a szakemberek, akiknek nincsenek évtizedes berögződéseik. Vass Imre ezt azzal egészítette ki, hogy Afrikából egy fontos szemléletet is hazahoznak: a változás nem feltétlenül ellenség, hanem lehetőség. Egy olyan környezetben ugyanis, ahol bizonyos technológiai fejlődési szakaszok egyszerűen kimaradtak, sokszor nincs meg az a fajta ellenállás, és berögződés amely a fejlettebb piacokon gyakran lassítja az innovációt. Ez annyit tesz, hogy ha egy új megoldás működik, akkor azt használják. A mesterséges intelligencia, a digitalizáció és az új mérnöki technológiák önmagukban tehát nem oldanak meg minden problémát. De ha egy 184 kilométeres út építését lehet velük úgy koordinálni, hogy a helyszíni csapat és a több ezer kilométerre dolgozó szakemberek ugyanazon információk alapján hozzanak döntéseket, akkor jól látható az, hogy milyen messzire jutott már ez a technológia. Ez pedig lehetővé teszi azt is, hogy ez ne az utolsó ilyen projekt legyen távol Magyarországtól. (Borítókép: Jászberényi Tamás, Kerékgyártó Attila, Vass Imre, Sarkadi-Illyés Csaba 2026. szeptember 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index) Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban! Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most. MEGVESZEM