Egy apró penészfolt komolyabb problémát jelezhet: ezt nem oldja meg az egyszerű letörlés

A falon megjelenő penész nem feltétlenül a tisztaság hiányára utal. Magas páratartalom, páralecsapódás, csőszivárgás, hibás tető vagy nem megfelelő szigetelés is állhat mögötte. Hirdetés A levegőben természetes módon jelen lévő spórák nedves felületre kerülve telepedhetnek meg. Fán, papíron, tapétán, textílián és poros felületeken is terjedhetnek. Mi történik, ha nem szüntetjük meg az okot? A kezdetben apró folt idővel megjelenhet az ablakok körül, hideg sarkokban, szekrények mögött vagy a fal belsejében. Tartós dohos szag, hámló festék és rendszeresen visszatérő elszíneződés rejtett nedvességre utalhat. A penészes környezet orrdugulást, tüsszögést, szem- és torokirritációt, köhögést vagy bőrtüneteket válthat ki. Az asztmával, allergiával vagy krónikus tüdőbetegséggel élők, az idősek, a gyermekek és a legyengült immunrendszerű emberek érzékenyebbek lehetnek. Hirdetés A nedvesség az épületet is károsíthatja. A tapéta, a gipszkarton, a fa, a szigetelés, a szőnyeg és a kárpit mélyebb rétegeibe jutó penészt nem mindig lehet felületi tisztítással eltávolítani. A nedvesség forrását kell megtalálni Elsőként a szivárgást, a páralecsapódást vagy a hibás szigetelést kell megszüntetni. A nedves felületeket lehetőleg 24–48 órán belül teljesen ki kell szárítani. Kisebb, kemény felületen kialakult folt mosószeres vízzel eltávolítható, majd a területet alaposan ki kell szárítani. Tisztításkor kesztyű, védőszemüveg és FFP2/N95 maszk használata javasolt. A helyiséget közben szellőztetni kell. A mélyen érintett gipszkarton, szigetelés, matrac vagy szőnyeg cserére szorulhat. Szakember segítsége indokolt, ha a penész nagy területet borít, rendszeresen visszatér, falon belüli szivárgás gyanítható, vagy a szellőzőrendszert is elérte. Hirdetés A CDC az otthoni páratartalom 50 százalék alatt tartását, valamint az átnedvesedett területek gyors kiszárítását javasolja.