A budapesti rövid távú lakásbérleti piac egyharmada feketén üzemel

A budapesti rövid távú lakáskiadási piac mintegy 34 százaléka – pontosan 5 374 szálláshely – teljesen illegálisan vagy szabálytalanul működik, derül ki a GuestGuru és a BPDB (Budapest Short-Term Rental Database) legújabb, átfogó elemzéséből. Az adatok nem becslésen, hanem három nyilvános adatbázis teljes körű és hiteles összefésülésén alapulnak. A fővárosban futó 15 825 Airbnb- és Booking-hirdetés közül minden harmadik esetben hiányzik a kötelező NTAK-szám, nem létező azonosítót adtak meg, vagy más érvényes engedélyét másolták le. Ez a fekete szektor évente nagyságrendileg 3,1 milliárd forint adókiesést okoz: 1,01 milliárd Ft kieső idegenforgalmi adó (IFA) az önkormányzatoknak, 1,01 milliárd Ft kieső turisztikai fejlesztési hozzájárulás az államnak, 1,05 milliárd Ft kieső tételes átalányadó. A becsületes szolgáltatók járnak rosszul A köztudatban élő tévhittel ellentétben a rövid távú lakáskiadás nem a nagybefektetők terepe. A kerületi nyilvántartások szerint a 12 445 engedély 8 081 szolgáltató között oszlik meg: Az üzemeltetők 97,5%-ának legfeljebb 3 szálláshelye van (ők adják a piac 73,6%-át), Minden második szálláshely olyan magánszemélyé, aki egyetlenegy lakást ad ki. 'A kerületi szigorítások és tiltások csak azokra hatnak, akik eleve jogkövetők és szabályosan működnek. A szabálykövető vendéglátók bezárnak, a feketézők pedig tovább működnek, ráadásul árelőnyük is van a legális szereplőkkel szemben" – mutat rá Antos Péter, a GuestGuru szakértője. 'A feketén működő lakáskiadók ráadásul kifejezetten bevonzzák a bulituristákat, miközben semmilyen felelősséget nem vállalnak az esetleges éjszakai hangoskodásért, tehát az ilyen és hasonló, a lakosságot érintő feszültségforrásokért egyértelműen ők a felelősek" – fűzi hozzá. A terézvárosi tiltás a feketepiacnak kedvezett Terézvárosban 2026. január 1-jén lépett életbe a teljes tiltás. A BPDB adatai szerint hét hónappal később a kerületben elérhető 997 hirdetés háromnegyede (747 hirdetés) továbbra is elérhető, és a szabálytalan szálláshelyek foglalhatók. 498 hirdetés érvénytelen vagy hamis NTAK-számmal működik. 249 hirdetés érvényes engedéllyel rendelkezik ugyan, de magánszállásként a tiltás miatt nem üzemelhetne. Jogszerűen mindössze kb. 144 szálláshely (hotel, panzió) működik a kerületben. A turisták nem mentek át szállodába A terézvárosi tiltást követően a szállodai vendégéjszakák száma ugyan nőtt 22,7 ezerrel, ám a magánszállásokból 94,9 ezer éjszaka esett ki. A szállodák a kiesés mindössze 24%-át tudták felszívni. A kieső vendégek 76%-a nem ment hotelbe, hanem más várost választott. Ez pontosan egybevág a nemzetközi kutatásokkal (az American Economic Review-ban megjelent Farronato & Fradkin tanulmány szerint az Airbnb-vendégek 49-87%-a nem foglalna szállodát a lakásbérlés tiltása esetén). 'A nemzetközi példák egyértelműen megmutatják, hogy az Airbnb és a hasonló rövid távú lakáskiadási formák mára a turizmus szerves és aktív részévé váltak. Ez a szegmens egyáltalán nem befolyásolja a szállodák iránti érdeklődést, így a szektor teljes kizárása átfogóan csökkenti a turizmust: az utazók a korlátozások hatására nem fognak más szállástípust választani, egyszerűen elkerülik a várost, és inkább más országokba utaznak" – hívja fel a figyelmet a GuestGuru szakértője. Hatékony megoldás három lépésben A fővárosban szabályosan működő lakáskiadók meghatározó szolgáltatója, a GuestGuru nemzetközi példákra és tapasztalatokra alapozva három lépést javasol a probléma megoldására: - A rövid távú lakáskiadás hatékony szabályozását a elkapkodott korlátozások helyett a piactisztítással érdemes kezdeni. Az illegális működés felderítése gyorsan és könnyen megoldható. - A helyszíni ellenőrzések és szankcionálás elengedhetetlen a piac fehérítése érdekében. Ehhez a 23 különálló kerületi jegyző helyett egyetlen budapesti ellenőrző szervezetre lenne szükség, aki a platformoktól kikérve a feketézők korábbi foglalási adatait önfinanszírozóvá tenné az ellenőrzést — amihez az EU 2024/1028 rendelete már biztosítja a jogalapot. - Emellett elengedhetetlen az egységes budapesti idegenforgalmiadó-alap megteremtése, hiszen – amint azt Pozsony vagy francia városok példája is bizonyítja – a széttagolt szabályozás egységesítésével a platformok automatikusan be tudják szedni az adót, ami többszörösére növelheti a városháza bevételeit.