Digitális termékútlevelek: Amit eddig tudunk

Bár egyelőre nem tisztázottak a DPP gyakorlati megvalósításának részletei, a kezdeményezésben rejlő lehetőségek jóval túlmutatnak a fenntarthatósági célokon, és számos üzleti területen is értéket teremtenek. Ebben a hírlevélben Kaja Flottorp, a fémforgácsolási szerszámokat és gyártási megoldásokat kínáló Sandvik Coromant fenntarthatósági szakértője áttekinti, hogy mit tudunk eddig a DPP-ről. A fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó rendelet (ESPR) keretében bevezetett DPP várhatóan egy strukturált, digitális nyilvántartás formájában fog megjelenni, amely szabványosított formátumban tartalmazza az egyes termékekre vonatkozó életciklus-adatokat. A javasolt adatok között szerepel az anyagösszetétel, a szénlábnyom, a javíthatóság és az élettartam végi kezelésre vonatkozó utasítások. A pontos hatály, formátum és végrehajtási követelmények azonban még kialakulóban vannak. Egyes szervezetek már egy ideje saját DPP-változatot alkalmaznak. A tágabb értelemben vett Sandvik csoporton belül is találunk egy példát. A Sandvik akkumulátor-útlevelének fejlesztése 2023-ban kezdődött a vállalat bányászati üzletágán belül, ahol elkészült az első üzemképes prototípus (MVP). Azóta a kezdeményezés fokozatosan fejlődött – az alapul szolgáló rendszerarchitektúra meghatározásától kezdve egészen egy olyan skálázható megoldás kidolgozásáig, amely a Sandvik valamennyi üzletágát hivatott támogatni. Az akkumulátorokon túl ez a fejlesztés megalapozza a DPP szélesebb körű alkalmazását is a vállalat egészében. Az anyagok teljes körű nyomonkövethetőségének lehetővé tételével a megoldás támogatja a kritikus nyersanyagok felelős beszerzését és javítja a szénlábnyom-jelentés pontosságát. Erősíti a másodlagos felhasználások és az újrahasznosítás lehetőségeit is azáltal, hogy a kulcsfontosságú információkat, például az akkumulátorok állapotát, összetételét és kezelési követelményeit a termék teljes életciklusa alatt hozzáférhetőbbé teszi. A Sandvik számára a kezdeményezés nemcsak megfelelőségi intézkedés, hanem a nagyobb átláthatóság és a körkörösebb üzleti modellek mozgatórugója is. Tágabb perspektívából nézve a DPP-k várhatóan átalakítják majd a termékek EU-piacon történő forgalomba hozatalának, értékesítésének és kereskedelmének módját. Bár a keretrendszer számos eleme még kidolgozásra vár, az irány egyre egyértelműbbé válik. Miközben az EU tovább finomítja a szabályozási részleteket, a vállalkozások máris megkezdhetik a felkészülést azáltal, hogy beruháznak a nyomonkövethetőségbe, az adatinfrastruktúrába és az életciklus átláthatóságába. Az eddig megtett út Bár már kezdtek kialakulni a várható ütemtervek, még mindig nincs végleges ütemterv a DPP-követelmények bevezetésének módjáról. A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló uniós rendelet értelmében a vas és az acél köztes terméknek minősül, ami azt jelenti, hogy valószínűleg ezekre vonatkozóan alakulnak ki elsőként a részletesebb szabályok. A jelenlegi útmutatás szerint a vasra és acélra vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2026-tól vezethetik be, a jogszabályi megfelelés pedig potenciálisan 2027-től követheti ezt. A javaslat dokumentációjában az EU körvonalazta, hogy az acélra vonatkozó valószínűsíthető adatkategóriák magukban foglalhatják a termék és a gyártó azonosítását, az anyag összetételét és műszaki adatait, a környezeti és körforgásos gazdaságra vonatkozó adatokat, valamint az esetleges aggályos anyagok részleteit. A jelenlegi irányvonal azonban nagyrészt olyan előkészítő tanulmányokon és javaslattervezeteken alapul, amelyek még további finomításra szorulnak. Ami azonban egyre világosabbá válik, az az általánosabb fejlődési irány. A vas és az acél környezeti hatása, valamint az ipari ellátási láncokban betöltött központi szerepe miatt kiemelt figyelmet kapnak; a korai követelmények várhatóan az energiahatékonyságra és az anyagok átláthatóságára fognak összpontosulni. Tekintettel a kialakulóban lévő helyzetre, a gyártóknak el kell kerülniük, hogy a jelen szakaszban terveiket konkrét időpontokhoz kössék. Inkább azt kell tisztázniuk, hogy milyen adatok állnak már rendelkezésre, hogyan lehet azokat rendszerezni, és hol vannak még hiányosságok. Az útvonalak metszéspontjában A DPP lényegében fenntarthatósági kezdeményezésként jelenik meg. Bár igaz, hogy a DPP elősegíti a hatékonyabb újragyártást, megkönnyíti a termékek másodlagos felhasználását és javítja az újrahasznosítási eredményeket, nem szabad úgy tekinteni, hogy kizárólag a fenntarthatósági vezetők felelőssége. Valójában több üzleti funkció metszéspontjában fog elhelyezkedni. A megfelelési csapatoknak tisztában kell lenniük a szükséges adattípusokkal, és ezzel együtt felmerül a kérdés, hogy mit lehet és mit kell nyilvánosságra hozni. Az informatikai csapatoknak fel kell mérniük, hogy a meglévő rendszerek hogyan támogathatják az adatok strukturálását, tárolását és cseréjét. Ezen túlmenően a műveleti és termékfejlesztő csapatok kritikus szerepet játszanak abban, hogy pontos, következetes adatok kerüljenek rögzítésre a forrásnál, míg a beszerzési részlegeknek szorosabban együtt kell működniük a beszállítókkal az ellátási lánc elején lévő átláthatóság javítása érdekében. Összességében a DPP nem egy önálló kezdeményezés, hanem annak a szemléletnek a megváltozása, ahogy a termékadatokat kezelik, irányítják és használják egy szervezeten belül. Bár a pontos követelmények még kialakításra várnak, azok a vállalkozások, amelyek korán kezdik el összehangolni ezeket a funkciókat, könnyebben tudnak reagálni, amint a helyzet egyértelműbbé válik. A gyártók DPP-követelményekre való felkészülésének elősegítése érdekében a Sandvik Coromant részt vesz a Swerim ipari kutatóintézet által koordinált Digital Metal Value Chain együttműködésben. Az acélipari értékláncban részt vevő partnerekkel együttműködve a kezdeményezés azt vizsgálja, hogy az olyan termékadatok – mint például az anyagösszetétel, a környezeti teljesítmény és a felügyeleti lánc – hogyan strukturálhatók, oszthatók meg és alkalmazhatók a gyakorlatban. Úttörő szereplőként a hangsúly nem a végleges szabályozás kivárásán van, hanem a valós felhasználási esetek tesztelésén, az adathiányok feltárásán, valamint a meglévő termékadatok üzleti értékké alakításán gyakorlati kísérleti projektek keretében. Az EU DPP-kezdeményezésének hatálya rendkívül kiterjedt, és alapvetően át fogja alakítani a gyártók terméktervezési, dokumentálási és szállítási gyakorlatát. Míg az ipar a részletekre vár, célszerű elkezdeni megérteni, hogy a továbbfejlesztett nyomonkövethetőség pontosan mit jelent az ellátási láncok számára, és hogyan lehet beágyazni a mindennapi műveletekbe. Az alapok felépítésével a gyártók a puszta megfelelésről a proaktív értékteremtésre térhetnek át. Tudjon meg többet a Sandvik Coromant fenntartható gyártással kapcsolatos megközelítéséről a sandvik.coromant.com/sustainable-business weboldalon. Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!