Ez történhet a magyar idősekkel, ha a kormány elveszi az extra nyugdíjat

Fotó: ShutterStock Hirdetés Szakértő mondja el, mit engednek a szabályok. Nem minden kisnyugdíjas feltétlenül rászoruló, a nyugdíjrendszer átalakítása azonban komoly kérdéseket vet fel. Az elmúlt napokban ismét fellángolt a vita arról, hogy a nyugdíjrendszerben mekkora szerepet kaphat a rászorultság elve. Felmerült többek között, hogy a nagyon alacsony nyugdíjakat fel kellene-e emelni, miközben a magasabb ellátásokat csökkentenék, illetve csak a rászorulók kaphatnák-e meg a 13. és 14. havi nyugdíjat. Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója szerint a kérdés megválaszolásához érdemes abból kiindulni, hogyan működik maga a nyugdíjrendszer. Kapcsolódó cikkünk Tovább drágulhatnak az autópálya-matricák és pótdíjak A nyugdíjat a kereset és a szolgálati idő alapján számítják A szakember szerint két alapvető tényező határozza meg az állami nyugdíj összegét: az aktív évek alatt szerzett, járulékalapot képező kereset és a szolgálati idő. A nyugdíj megállapításakor nem pusztán az utolsó néhány év fizetését veszik figyelembe. Az életpálya során szerzett jövedelmekből számított átlagkereset alapján határozzák meg az ellátás alapját, amelyet a szabályok szerint korrigálnak. A magasabb keresetűek ráadásul nem minden esetben kapják vissza teljes egészében azt az összeget nyugdíj formájában, amely a befizetéseik alapján arányosan járna nekik. A rendszerben ugyanis bizonyos jövedelmi szintek fölött csak a kereset egy részét veszik figyelembe. A másik meghatározó tényező a szolgálati idő. Honyek Péter példaként kiemelte: 15 év szolgálati idő esetén az átlagkereset 43 százaléka alapján állapítják meg a nyugdíjat, 40 év után pedig ez az arány már 80 százalék. A magas nyugdíj mögött magas járulékfizetés is állhat A szakértő szerint a magas összegű nyugdíjak megítélésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az érintettek korábban mennyi járulékot fizettek be. 2013 elején megszűnt a nyugdíjjárulék-fizetés felső korlátja, vagyis azóta a magasabb keresetek után is járulékot kell fizetni. Honyek Péter szerint egy négyszázalékos vagy annál jelentősen magasabb nyugdíj mögött ezért akár évtizedeken át tartó kiemelkedő jövedelem és jelentős befizetés is állhat. Szerinte ebből következik a nyugdíjrendszer egyik alapvető sajátossága: az ellátás összegét főként az határozza meg, hogy valaki mennyi ideig dolgozott, és mekkora kereset után fizetett járulékot. A 13. és 14. havi nyugdíj is a rendszer részévé vált Honyek Péter szerint a nyugdíjrendszer lényegében egy hosszú távú társadalmi megállapodásra épül. Az emberek aktív éveik alatt járulékot fizetnek a közös kasszába, cserébe pedig arra számítanak, hogy időskorukban rendszeres ellátásban részesülnek. A szakember szerint ez a logika a 13. és 14. havi nyugdíjra is kiterjedhet. A két plusz juttatás gazdasági szempontból együtt nagyjából egy 16 százalékos éves nyugdíjnövelésnek felel meg. Ugyanakkor az Alaptörvény nem tekinti a nyugdíjjogosultságot változtathatatlan, 'megvásárolt' jognak. A szabályozás a társadalmi szolidaritás elvét is előírja, ezért elméletileg nem kizárt, hogy a jövőben bizonyos juttatásokat rászorultsági szempontok alapján alakítsanak át. Ez azonban komoly bizalmi kérdést vetne fel. Honyek Péter szerint a 13. és 14. havi nyugdíj kizárólag a kisnyugdíjasokra való korlátozása gyengíthetné a rendszerbe vetett bizalmat, mivel alapvetően eltérne attól az elvtől, amely a befizetések és a szolgálati idő alapján határozza meg az ellátást. Nem minden kisnyugdíjas szorul feltétlenül segítségre A szakember egy másik fontos szempontra is felhívta a figyelmet: az alacsony nyugdíj önmagában nem bizonyítja, hogy valaki rászoruló. Előfordulhat például, hogy valaki egész életében alacsony, akár minimálbérhez közeli összeg után fizetett járulékot, miközben jelentős vagyonnal rendelkezik. Mások pedig a nyugdíj mellett továbbra is dolgoznak, így a tényleges anyagi helyzetük jóval kedvezőbb lehet annál, mint amit a nyugdíjuk összege önmagában mutat. Éppen ezért a valóban rászorulók támogatása Honyek Péter szerint inkább egy külön, célzott szociális rendszer feladata lehetne, mintsem a nyugdíjrendszer alapelveinek átírásáé. A nyugdíjrendszer és a szociális támogatás nem ugyanaz A szakértő szerint a két terület összemosása könnyen konfliktusokat eredményezhet. A nyugdíjrendszer egyik alapja ugyanis az, hogy a járulékfizetés és a szolgálati idő alapján kiszámítható ellátást biztosítson. Aki valóban nehéz helyzetben van, annak célzott segítséget lehet nyújtani, miközben a nyugdíjrendszerben megmaradhatnak a befizetésekhez és a munkában töltött évekhez kötődő szabályok. Honyek Péter szerint ezért nem feltétlenül a nyugdíjrendszer átalakítása a megfelelő eszköz a legszegényebbek támogatására, hanem egy olyan szociális támogatási rendszer kialakítása, amely valóban az anyagi helyzet alapján segít.